A nyitottkapu@strigonium.hu-ra érkezett kérdések válaszai:
1. Mennyibe került 2010. szeptemberben és 2011. szeptemberben egy óriásplakát havi bérleti díja, maga a plakát elkészítése és felragasztása-eltávolítása?
Az árlistája az EHIR Kft-nek a honlapján megtalálható. Minden szolgáltatás díja ott látható, a bérleti díj, a nyomdai gyártás díja is. Ez mindig nyilvános volt.
2. Hány darab óriásplakát volt az EHIR tulajdonában, kezelésében 2010. szeptember hónapban, ezeket a táblákat mikor állították fel, volt-e mindegyikre jogerős építési engedély?
Kb. 90 plakát volt az EHIR tulajdonában, a táblák kihelyezése folyamatosan történt, úgy fél-egy éven keresztül. Eddig, amely táblák engedélyével bármilyen szempontból probléma merült fel, elbontásra került.
3. Milyen mértékű volt a táblák beszerzési, telepítési költsége?
A piaci árak szerint készültek a táblák, ez a kérdés harmadik felet érint, üzleti titok, a szerződés részleteit ennek fényében nem áll módunkban közzétenni.
4. Hány darab óriásplakáton reklámozták a Fidesz jelöltjeit, a tavaszi országos és az őszi helyhatósági választások alkalmával, mettől-meddig, ki volt a bérlő, ki kötött rá szerződést, ki fizette ki a bérleti díjat, a plakát díját, a ragasztási költségeket?
A szerződés nem nyilvános, annak tartalmát nem áll módunkban nyilvánosságra hozni, semmilyen hirdetői partnerünkkel kötött szerződésünket harmadik félnek nem mutathatjuk meg. A plakátokat amúgy anno bárki megszámolhatta, a darabszám nyomon követhető volt.
5. Miért és hány darab táblát bontottak el az önkormányzati választások után ?
Nincs kapcsolat a kettő dolog között, a választások után sok idővel bontattunk el vidéken táblákat, mivel kivárva a bevezetési időt úgy mértük fel, nincs kereslet irántuk.
6. Mennyibe került a bontás, mi lett a leszerelt táblák sorsa?
Ismét olyan kérdés, amely nem közadatra kérdez rá. A bontás összegének kiadásával üzleti titkot sértenénk. A táblák az EHIR tulajdonában maradtak, tárolásra kerültek.
7. Az „Óriásplakát hasznosítási üzletág” mekkora nyereséget hozott az EHÍR Kft.-nek és
ezzel a városnak 2010-ben?
Az óriásplakát üzletág sikeres üzletága az EHIR Kft-nek. A 2010-es évben, az ágazat által termelt eredményt a cég a város kommunikációjára fordította.
8. Az EHIR Kft. 2010-es éves eredménye pozitív volt-e? Ha igen, mennyit fizettek be ebből az önkormányzatnak? Ha pedig a cég veszteséges volt, akkor miért nem számolják, hiszen amúgy sem közfeladatot lát el.
Először jó lenne tájékozódnia a működési rendszerről, ennek tudatában ez a kérdés ebben a formában nem fogalmazódott volna meg. A tagvállalatok nem fizetnek közvetlenül az önkormányzatnak. A veszteségesség esetében különféle lehetőségek vannak. Néha megszüntetni egy céget még nagyobb gazdasági kárt okoz. Az EHIR Kft. korábbi vezetése által okozott súlyos hiányosságokra derült fény, mely miatt a cég 2010-ben veszteséges lett, ennek jogi következményei még zajlanak. Az előző cégvezetés által felhalmozott veszteség „ledolgozása” még jelenleg is zajlik. Fontos kiemelni, hogy a cég átvételét követően a tendencia megfordult, a korábban felhalmozott veszteség jelentősen csökkent.
1./ Megtekintve társasága 2003 és 2010 év közötti mérlegeit, azt kellett megállapítanom, hogy a Zrt. a 7 év alatt – a Meggyes Tamás által menedzselt „Gyarapodás Program” idejében – minden évben jelentős negatív üzemi eredményt produkált.
Mi volt ennek az oka?
A Strigonium Zrt. holding szerkezetben betöltött holder szerepe miatt az üzleti eredményt önmagában vizsgálni szakmailag hibás. A holding egészét tekintve konszolidált mérleg elkészítése lett volna indokolt, de ez sajnos nem történt meg.
A részletekről igazából a korábbi vezérigazgatókat tudnának nyilatkozni. A múltbeli működési rendszerről nem áll módomban nyilatkozni.
2./ Milyen módon tartották fent a működést? Elképzelhető, hogy önkormányzati pénzből működtették a céget?
A Strigonium Zrt. mindig is (az iratok tanulsága szerint) szerződéses kapcsolatban állt az Esztergom Város Önkormányzatával. A cég, cégek megbízásaikat szerződés szerint végezték, az ezért kapott díjazásokból működtek.
3./ Milyen intézkedéseket tettek a veszteségek csökkentésére, a mérleg adatokból erre nem lehet következtetni?
Jelenleg a működés racionalizálása és átszervezése zajlik, az első ilyen „csomag” már végre is lett hajtva. Számtalan tárgyalás folyt és folyik még mindig, ami a problémás helyzetek rendezésére irányul. Több, az adósságrendezési eljárás eredményeként feladat nélkül maradt céget bezártunk, néhány cég úgymond „teszthalott” állapotba került, minden cégnél költségcsökkentési terv került végrehajtásra. Számtalan elbocsájtás, költségcsökkentő intézkedés lett foganatosítva.
4./ Lehetséges, hogy 2003 és 2010 között az Önkormányzat a működés eredményéből egy fillért sem látott?
A város, tehát a város lakói a Strigonium Zrt. és tagvállalatinak munkájának eredményével találkozhattak, az általuk végzett munkából profitált a város. Ha csak Gran Tours által szervezett városmarketing munkára, „mega” kiállításokra, a temetők, a kikötők rendbetételére, a roma programra, a szépen karbantartott zöldfelületekre, vagy a sok helyi ember foglalkoztatásával és a helyi vállalkozóknak adott sok megbízással a helyi gazdasági élet élénkítésére gyakorolt hatásra gondolunk, ebből mind a város profitált. Ezen felül közvetlen gazdasági profit is egyértelműen volt, a cégek, és az általuk megbízott esztergomi vállalkozók iparűzési adójának befizetéséből
5./ Lehetséges, hogy az Önkormányzatnak a működést folyamatosan finanszírozni kellett?
A finanszírozás szó pontosan nem érthető így. Az önkormányzat saját vállalkozásait, vállalásait a saját cégének, cégeinek adta, így nem a cégeket, hanem a munkákat finanszírozta. Az önkormányzat azért adja ki bizonyos feladatait vállalkozásoknak, mert saját maga nem rendelkezik a feladat ellátáshoz szükséges eszközrendszerrel, nincs ekkora humánerőforrása. Ha már megbíz vállalkozót, akkor mindenütt inkább saját önkormányzati céget, esetenként holdingot alakítanak arra, hogy a feladatokat saját maguknál tartsák így.
6./ Hogyan lehetséges, hogy az üzemi eredmény 2003 és 2007 között helytelenül könyvelt ( egyéb bevétel) támogatással finomították ki, ami egyébként rendkívüli bevétel?
Mikor korrigálták ezt a tételt?
Mit takar ez a rendkívüli bevétel?
Ez egyszerűen egy könyveléstechnikai kérdés, az évek alatt folyamatosan korrigálásra került.
7./ Hogyan lehetséges, hogy a Zrt. utolsó 3 év stagnáló árbevétele mellett jelentősen nőtt a cég követelése?
A kettőnek nincs köze egymáshoz. A cég követelésállományának növekedése a romló fizetési morált mutatja. A követelések zömében önkormányzattól, részben külső megrendelőktől nem kerültek időben kielégítésre.
8./ Kapott-e a Zrt. az Önkormányzattól, illetve egyéb helyektől támogatást?
Ezek módjáról és nagyságáról szeretnék információt kapni.
Tudomásom szerint a Strigonium Zrt. támogatást nem kapott az Önkormányzattól, szerződéses feladatellátások történtek. Kisebb támogatások Munkaügyi Központtól érkeztek, összesen: 600.000,- Ft, 2009.-2010.évekre.
Egyéb helyekről 2002. évben a Nemzet Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumtól az Ipari park és a Klaszter támogatására. Ennek következményeként a MAG Zrt-vel még perben állunk.
9./ A folyamatos veszteség tőkevesztéssel járt. Lehetséges, hogy jelenleg a társaság saját tőkéje alacsonyabb, mint a jegyzett tőkéje?
Lehetséges, ugyanakkor a kérdés a feltevésnek egyébként nincs jelentősége, mert a Gt tv 51.&-a szerint csak akkor kell intézkedéseket foganasítani, ha a két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját saját tőkével. Ez a törvényi előírás Gt. tv. 207& (1)-a szerint zrt esetében 5.000 eft. Ennek a Strigonium Zrt. saját tőkéje teljes mértékben megfelel. (2010 évben a Strigonium Zrt saját tőkéje: 1.698.600 eFt)
Amennyiben ennek nem felelne meg, a társaság tagjainak/részvényeseinek szükséges a saját tőke biztosításáról gondoskodni. Ez az Önkormányzat feladata, törvényben meghatározott időtartamon belül. A beavatkozás (a saját tőke feljavítása) először pótlólagos tőkeinjekción, pótbefizetés, tőkeemelés vagy saját tőke átrendezésen keresztül (például: jegyzett tőke – korlátok közötti leszállításával) biztosítható.
10./ Amennyiben igen, akkor ez az állapot mióta áll fenn és milyen intézkedések történtek ennek megszüntetésére?
Lásd előző válasz.
11./ Amennyiben e probléma finanszírozást igényelt, akkor ki finanszírozta azt?
Nem történt pótlólagos finanszírozás, nem is volt erre szükség.
12./ Ön szerint biztosított-e a társaság tőke megfelelése?
Ez a Strigonium Zrt esetében nem létező fogalom, a tőkemegfelelés ugyanis a bankok tőkével való ellátottságát biztosító szabályok összességét jelenti.
13./ 2008. évtől a befektetett pénzügyi eszközök több százmillió Ft-tal növekedtek, e mögött milyen tranzakciók rejlenek?
A Befektetett eszközök nem tranzakciók, hanem olyan eszközök, amelyeknek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. A befektetett eszközök közé tartoznak immateriális javak, a tárgyi eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök.
A befektetett pénzügyi eszközök lehetnek részesedések, értékpapírok, adott kölcsönök Ezeknek az állománya és állományváltozása az éves beszámolónkban nyilvánosan közzé van téve.
14./ 2008-ban jelentősen növekedett az eszköz állomány. A beruházásokat a jegyzett tőke közel 1 milliárdos növekedéséből finanszírozták. Milyen eszközzel növelték a jegyzett tőkét?
Ez a kérdés értelmezhetetlen, mert ellentmond a számviteli törvényben meghatározott fogalmaknak.
15./ 2010-ben mit tartalmaz a közel 1,7 milliárdos befektetett eszköz, amelyben jelentősen –közel 500 millióval – csökkent az üzletrészek aránya és 483 millióval nőtt egy technikai számla, amely üzlet és cégértékeket tartalmaz.
Nem gondolja, hogy ezen értékek valóságtartalma erősen megkérdőjelezhető?
Először is megjegyzendő, hogy az Üzleti és cégérték nem egy technikai számla, hanem a 2000. évi C. Törvény szerint mérlegtétel. Itt kell kimutatni a cégvásárlás esetén az adott társaság megszerzett vagyoni betéteiért fizetett ellenérték és az adott társaság eszköze és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) saját tőke értékének a pozitív különbözetét. A részletes adatok az évente közzétett éves beszámolókból kiolvashatóak.
16./ Amennyiben igen, milyen intézkedéseket tett, illetve tesz erre vonatkozóan? Szeretnék információkat kapni ezen tranzakciókról.
Az üzletrészek értékelése jelenleg is zajlik, jelen gazdasági helyzetben az üzletrészek átértékelését kellő odafigyeléssel és óvatossággal kell elvégezni, mert jelenleg az esztergomi helyzet az itt zajló események miatt könnyen előfordulhat, hogy az értékelések nem mutatnának valós képet ezen üzletrészek értékéről.
17./ Kérem kimutatásukat, hogy az elmúlt 7 évben milyen mértékű és összetételű vagyonvesztést szenvedett a társaság és ezt milyen mértékben finanszírozta az Önkormányzat?
A vagyoni helyzet értékelését a már említett nyilvános éves beszámolók tartalmazzák. Ennek átrendeződése nem finanszírozási kérdés, hanem a tulajdonos Esztergom Város Önkormányzatának döntésén alapul.
18./ Tett-e Ön arra észrevételt, javaslatot esetleg intézkedést, hogy a fent vázolt körülmények miatt az előző menedzsmentet számon kérjék?
A vizsgálatok jelenleg is zajlanak, amennyiben visszaélést, vagy felelőtlen gazdálkodást látok beigazolódni, a szükséges lépéseket meg fogom tenni.
19./ A fent vázolt gyönyörű eredmény után felmerült-e Önben, hogy Ön és környezetének direkt költségeit (javadalmazás stb.) a jelen gazdasági körülmények miatt jelentősen csökkentse?
A saját javadalmazásomat nem én határozom meg, ez Képviselő-testületi döntés. Ugyanakkor amire hatásom van, ott megtettem a költségcsökkentő intézkedéseket, a korábbiakkal szemben jómagamnak nincs szolgálati autója, nagyobb részt veszek ki a feladatokból, így az apparátus is jelentősen lecsökkent. Minden kiadás újra lett gondolva, mint már az említettem az első racionalizálási „csomag” már végrehajtásra került, jelentős „spórolást” eredményezve.
20./ Amennyiben igen, annak konkrét tartalmát szeretném tudni.
Lásd előző válasz.
21./ Szeretnék információt kapni, hogy a Zrt. Felügyelő Bizottsága milyen észrevételeket, javaslatokat tett a cég hatékony működésével kapcsolatosan?
A Felügyelő Bizottság munkájáról jegyzőkönyvek készülnek, munkájukról kizárólag a tulajdonosnak számolnak be. Ezek tartalmát nincs jogom megismerni.
22./ Jelenleg a piac árusaitól az Önkormányzatnak folyamatos árbevétele van. A most alakuló piac üzemeltető Kft., melynek ismereteim szerint a Zrt. a tulajdonosa, milyen módon kívánja a bevételt a városnak továbbítani?
Jelenleg kizárólag bevétele van az önkormányzatnak, ellenben számtalan elmaradás van, nem jogszerűen működik a piac, nincsenek kiadások, ami baj, hisz feltétlen szükséges működtetési feladatok ellátásának költségei vannak. A Gran Piac Kft. amúgy a bevételt meghatározott arányokban, a szerződésben rögzített szabályozás szerint fogja az Önkormányzatnak átadni, illetve fejlesztésekre költeni.
23./ Elképzelhető, hogy a piac működtetéséből származó esetleges eredmény a Zrt működésére kerül felhasználásra és a város ebből egy fillért nem lát?
A város, a város lakossága egy jogszerűen, és reményeink szerint mindenki megelégedettségét (vásárló és árus) eredményező működő piacot fog kapni. A nyereség is a város érdekét fogja szolgálni, akár oly módon, hogy osztalék formájában a város kasszájába folyik, akár úgy, hogy a Strigonium Zrt. egy városnak fontos, városi feladatot fog belőle ellátni.
24./ Hogyan lehetséges, hogy a társaság néhány cégének mérleg adata nincsen a Cégbíróságnak leadva? Megfelel-e ez a nyitottság és az átláthatóság elveinek?
Először is fontosnak látom tisztázni, hogy a mérlegeket leadni nem elsősorban a „nyitottság és átláthatóság elvei” miatt fontos, hanem törvény írja elő. A cégek mérlegei le vannak adva, egyetlen kivétel van ez alól, az ETV Kft. Az ETV Kft esetében objektív akadálya a mérleg leadásának az, hogy a Strigonium Zrt. nem egyedüli tulajdonos, és a többi tulajdonossal nem sikerült még vezető tisztségviselőket választani a cég élére.
25./ Milyen felhatalmazás alapján működtetik a Hídlap című újságot?
Milyen forrásokból működtetik az újságot? Biztosítják-e források a pártatlan, semleges, korrekt tájékoztatást? Mennyibe került eddig 2011. évben az újság? Van-e szakirányú képesítése, végzettsége a felelős szerkesztőknek?
A Hídlap évek óta az EHIR Kft. kiadásában jelenik meg. (Újságot nem működtetnek, hanem kiadnak, működtetni pl céget lehet.)A lap nagy hirdetői körrel rendelkezik, számtalan hirdetési vállalása van. A források a korrekt tájékoztatást biztosítják természetesen. Semlegességről nem ezen a fórumon kell vitát nyitni, ma Magyarországon minden sajtóorgánum egy, a maga által meghatározott ideológiát követ, ez más és más lehet. A Hídlap a polgári értékrendet képviseli továbbra is. A felelős szerkesztők főiskolai és egyetemi kommunikációs szakirányokon megszerzett diplomával rendelkeznek.
26., Milyen üzleti eredményt tervezett a társaság 2011. évre?
Az üzleti tervek nem számítanak nyilvános adatnak.
27., Ebből az eredményből, milyen összeg fog a város rendelkezésére állni?
Egy dologgal láthatóan nem számol a kérdés feltevője, mégpedig az adósságrendezési eljárás hatásaival. Jelenleg a Strigonium Zrt-nek és tagvállalatainak az Önkormányzat több száz millió forinttal tartozik. Egyetlen hitelezői csoport, aki nem fog készpénz kapni, így is segítve a város talponmaradását. A cég, a cégek a város szolgálatában állnak, a feladatokat a város javára végzik. Így a kérdés értelmetlen.
28., Kíván-e a jelenlegi struktúrán változtatni, lehetővé téve ezáltal a működés civil kontrolját, a nyitottság jegyében?
Erős képzavar, és összemosás olvasható itt. A nyitottság nem egyenlő a civil kontrollal, ami amúgy egy nehezen értelmezhető fogalom. Úgy érződik a civil kontroll valami „vigaszág”, ha már nem sikerült a törvényes ellenőrző szerv tagjává válni. A működést csak törvényes keretek között lehet elképzelni, az a legitim működés. Ennek értelmében egy önkormányzati cég felett a város önkormányzata, azaz a város képviselő-testülete gyakorolhat ellenőrzési jogokat és természetesen a cég felügyelő bizottsága. A civil kontroll sok kérdés vet fel. Mi alapján jelölik ki a „civil kontroll” tagjait? Azok mi alapján minősítenek és értékelnek egy munkát? Vagy bárki szakképesítés, tapasztalat és legfőképp elegendő ismeretanyag nélkül tud hiteles és meggyőző értékelést adni? Sok jogszabályban meghatározott feltételnek is meg kell felelni, korlátozás nélküli „nyitottságot” egyetlen cég sem engedhet meg magának. Önkéntes kijelölés alapján, valaki esetleg csak puszta kiváncsiságból, nem láthat rá üzleti titkoknak számító adatokra, szerződésekre. Hivatalosan meg van határozva, hogy önkormányzati cégnek milyen közzétételi kötelezettségei vannak, ezeknek a cégek eleget is tesznek.
29., Kíván-e változtatni a jelenlegi helyzeten, lehetővé téve az Ön tevékenységének folyamatos civil kontrolját?
A munkám felett csak hivatalos kontrollt tudok elképzelni, ami megfelel az előírásoknak. A civil kontroll nem gazdasági és nem is jogi fogalom.
30., Az Ön által működtetett szervezetek működéséről, milyen gyakorisággal és milyen módon kap városunk demokratikusan megválasztott vezetője tájékoztatást?
Az előírások és a törvény szerint a Strigonium Zrt. működéséről a városunk demokratikusan választott képviselő-testületének kell beszámolót tartani, amikor azt kérik. A demokratikusan megválasztott képviselő testület tagja ez esetben a demokratikusan megválasztott polgármester is.
31., Amennyiben nincsen személyes kapcsolata, abban az esetben felmerült-e Önben, hogy városunk lakóinak érdekeiben távozzon posztjáról?
Egyszerűen érthetetlen, hogy ha nem lenne személyes kapcsolatom Esztergomban, az miképp áll összefüggésben, hogy távozzak a pozícióról? És ki mondja azt, hogy a posztról való távozás a város lakói érdekében történne? Véleményem szerint a munkámmal, hogy a város cégeit válságmenedzselem, pontosan a város lakóinak valódi érdekét képviselem. Munkámmal segítem, hogy a befektetett pénzek ne vesszenek el teljesen, a városnak fontos feladatokat legyenek, akik ellátják. Hogy a város cége megmeneküljön, és nem érje a várost még több kár. Azon dolgozom, hogy a cégek újra megerősödjenek, és újra sok helyi és környékbeli lakosnak adjanak munkahelyet, több alvállalkozót bízzanak meg munkákkal, így élénkítve a helyi gazdaságot.
Nem mellesleg a Strigonium vezérigazgatóját a Képviselő-testület nevezi ki és hívja vissza adott esetben.
32., Milyen kötödése van Önnek és családjának városunkhoz?
Esztergomban és Esztergomért dolgozom, önmagában ennyinek is elégnek kellene lennie, a többi azt gondolom irreleváns.
33., Milyen szempontok alapján választják ki az egyes cégeik vezető munkatársait?
A legtöbb cég esetében a már korábban választott ügyvezetők vannak még mindig a posztokon, az újak szakmai rátermettségük alapján lettek kiválasztva, továbbá ebben a nehéz helyzetben fontos olyan vezetőt választani, aki szerény fizetésért hajlandó a munkáját a lehető legmagasabb színvonalon ellátni.
34., A piac üzemeltetésére alapítandó Kft ügyvezetőjét, milyen elvek és módszerek alapján választották ki? Volt pályázati kiírás az állásra?
Szakmai rátermettség alapján több jelölt közül lett kiválasztva, figyelembe véve több éves piacüzemeltetésben szerzett tapasztalatát, munkához való alázatát, munkában való megbízhatóságát.
35., Elégségesnek tartja Ön egy ilyen feladat betöltéséhez azt a kritériumot, hogy az illető az Ön személyes ismerőse, mint azt az úr a képviselő-testületi ülésen hangoztatott?
Szó sem volt soha ilyesmiről. Ez nem is így hangzott el. Becságh András az őt ért kritikákat és prekoncepciókat cáfolta, amik fórumokon és „újságokban” jelentek meg róla. Azt cáfolta pontosan, hogy ő Meggyes Tamás korábbi polgármester szűk ismerettségi körébe tartozna, hangsúlyozta magyarázatul a hozzá intézett kérdésre, hogy Esztergomban egyedül az őt kinevező Strigonium vezérigazgatóját ismeri csak, és nem tartozik semmiféle egyéb körhöz. A kérdés erős csúsztatás.
36., Nem tartja problémásnak, hogy ez az ember – a fentieken felül – ezen testületi ülésen mást nem tudott elmondani? Így – a nyitottság elveinek megfelelően – nem tudtunk meg semmit az üzleti elképzeléseiről, terveiről, módjáról.
A nyitottság elvei vannak egy olyan dologba belekeverve, ami egészen másról szól. A testületi ülésen született döntés arról, hogy a Gran Piac Kft megkapja-e az üzemeltetői jogot. Egyszerűen az igazgató ezért volt jelen az ülésen, hogy ezt a döntést megismerje. Nem ez volt az az alkalom, amikor részletekről már szó kellett, hogy essen. Először a feladatot kell megkapni, utána már lehet részletekről beszélni, ami azóta folyamatosan meg is történik.
37., Készült-e egyáltalán üzleti terv a piac működésével kapcsolatosan?
Készül az üzleti terv. Hozzá kell tenni, hogy a piacról nem léteznek jelenleg igazán hozzáférhető adatok, nehéz felkutatni és megtalálni a szükséges információkat. Nincsenek kimutatások, nincsenek a befizetések, nem befizetések vezetve, nincs létező költség kimutatás, hisz költség oldal nélkül „működött” eddig a városi piac. Mindent újra kell a piac esetében gondolni. Nagy munka a piacot jogszerűen működő piaccá tenni.
38., Ha igen, akkor megismerhetjük annak tartalmát?
Az üzleti tervek nem nyilvános adatok, az üzleti tervet a Felügyelő Bizottságok véleményezik minden gazdasági társaság esetén országszerte, ugyanis ezt írja elő a törvény.
39., Nem gondolja, hogy szükséges lenne a részvétele – mint a város elsőszámú alkalmazottja, teljhatalommal megbízott vezetője- a város kulturális és egyéb társadalmi rendezvényein?
Túl azon, hogy jelenleg az adósságrendezési eljárás után forrás hiányában a város nem tud rendezni ilyen jellegű rendezvényeket, azt gondolom az én feladatom a munkámat legjobb tudásom szerint elvégezni. Van aki a munkáját személyes indokokból, van aki a munka iránti elkötelezettségből végzi. Én az utóbbiak közé tartozom.
Véleményem szerint a város elsőszámú alkalmazottja a polgármester, a második a jegyző, és csak valahol hátrább jöhetnek az önkormányzati cégek vezetői. Nem politikai feladatot látok el, így nem a reprezentáció számít. Mindenesetre, ha valahová meghívnak, igyekszem el is menni az eseményre.
A „tejhatalommal” való megbízottság is félrevezető, úgy van a feladat ezáltal beállítva, mintha ez egy könnyű, csak jóval járó munka lenne, pedig talán mindenkinek eszébe juthat egy mondás, hogy „inkább vagyok résztulajdonos egy jólmenő vállalkozásban, mint egyedüli tulajdonos egy csődben lévőben.” Szóval kérem ne vezessék félre az ilyen hangulatkeltő mondatokkal, kifejezésekkel Esztergom város lakóit. Továbbá ne feledjék azt a tényt sem, hogy többlet hatáskör, többlet felelősséggel is jár együtt.
Ki most az etv végelszámolója?
Nincs a cégnek végelszámolója, a cég nem áll végelszámolás alatt.
Bérbeadja-e az eszközeit az rtve-nek, vagy eladta?
Az ETV Kft. eszközeinek egy részért eladta. A vevő kilétéről nincs módunkban információt adni, ezzel szerződés szerint üzleti titkot sértenénk.
Ha bérbe, a bérleti díj megfizetésre kerül-e?
Nincs bérlésről szó. Az eszközök egy része eladásra került.
